A végtelenbe és tovább

Bunford Péter

Gáspár Dominikkal együtt tervezett mini fesztiválunk témája a csillagászat és a tér okozta szabadság lett volna. Nem véletlenül választottuk ezt a témát, hiszen engem kiskorom óta érdekelt a világűr, illetve még most is hajlamos vagyok akár órákon át a csillagos égboltot tanulmányozni.

forrás: 24.hu

 Határ a csillagos ég

A csillagászat, mint tudományág azóta létezik, mióta az első ember felnézett a csillagos égboltra, és elkezdte tanulmányozni. Évezredek kellettek ahhoz, hogy rájöjjünk, ezek a csillagok nem apró pontok, vagy szentjánosbogarak, hanem fényévekre lévő a Naphoz hasonló forró gázgömbök összessége.

  Az univerzum mérete az emberi elme számára szinte felfoghatatlan. Összehasonlításképp: Ha a Föld csupán egy üveggolyó méretű lenne, akkor a Nap másfél méter átmérőjű lenne, és bolygónk 176 méterre keringene tőle. Ezt a méretarányos naprendszer modellt elkészítették még 2015-ben a Nevada államban egy hatalmas elhagyatott területen, amiről még egy hangulatos videó is készült, ami itt megtekinthető. Az előző videóban látványosan szemléltették a távolságokat, de a világegyetem valamennyi égitestének méretéről is készültek animációk, mint például ez a videó.

Természetesen felmerül a kérdés, hogy ennek a hatalmas térnek hol van a határa? Tudósok százai igyekezték ezt a rejtélyt megfejteni, hiszen az ember számára felfoghatatlan egy végtelen tér. Edwin Hubble csillagászról elnevezett Hubble-sugár az emberiség által ismert határ. Még a legmodernebb eszközökkel sem lehet kideríteni, mi van azon a határon túl, mivel az onnan érkező fény nem jut el a Földre.

 

Kis lépés egy embernek..

Akármennyire hatalmas is a világegyetem, az ember eddig csak a Holdra jutott el. Már lassan ötven éve, hogy nem járt asztronauta a Holdon, de a NASA néhány éve bejelentette az Artemis-programot, és kitűzték a célt, hogy 2024-re újra embert küldenek az égitestre. Ez a program történelmi mérföldkő lenne, hiszen az először járna nő is a Hold felszínén. A NASA oldalán erről több információ is kiderül.

kép: Bunford Péter

Csillagászat, mint művészet

A gyönyörű égitestek, az univerzum csodái, illetve az űrkutatás mérföldkövei
sok művészt inspiráltak. Számos festőművész rejtette bele az univerzum csillogó, gömbölyű alakzatait. 

Vincent van Gogh: The Starry Night (1889)

Andy Warhol: Moonwalk (1987)

Robert Rauschenberg: Space (Tribute 21) (1994)

Sok múzeum igyekszik oktató jellegű kiállításokat is szervezni, amik egyben érdekessé is teszik az adott tudományágat. Santa Barbara Művészeti Múzeum Observable Universe című kiállítása különös látványvilággal próbálja bemutatni a világegyetem csodáit, ami ezen a linken megtekinthető. 

A Hong Kong Space Museumban egy 2019-ben megtartott interaktív kiállítás kimaxolta a szórakozva tanulás lehetőségeit. Nemcsak látványos ábrák és grafikonok várták a vendégeket, hanem különböző szimulációkban is kipróbálhatták magukat, amikről képek itt találhatóak.

kép: Bunford Péter