Mód Kitti: Hibakód

Az első képalkotási mód, melyben az ember nem vesz részt:

„Először történik, hogy semmi sem iktatódik be az ábrázolás tárgya és az ábrázolás közé. Először történik, hogy a külső világ képe az ember teremtő beavatkozása nélkül, szigorú determinizmus jegyében, automatikusan formálódik meg. A fényképező személyisége csak a jelenség kiválasztásában, elrendezésében és gondozásában kap szerepet, és ha a keze nyoma bizonyos mértékben ott is van az elkészült képen, szerepe egészen más természetű, mint a festő munkájában. Valamennyi művészet az ember jelenlétére van alapozva, egyedül a fényképészetből hiányzik az ember” (BAZIN 1977).

Mód Kitti_Hibakód_2021

Kiállításom koncepciójaként a mai értelemben vett "glitch"hatást, mint technikát választottam.Az utóbbi időben számomra egy fontos helyet foglal el a művészetemben, és erről a világról szerzett tudásomat és információimat szeretném átadni a nézőknek is.

Sokaknak ismerős lehet a glitch kifejezés, ugyanis ez nem a 21. században született, visszanyúlik az elektronikai eszközök létrejöttéig. Akkor ütötte fel fejét először, mikor elkezdték használni a rádiót az űrhajósok, és hiba lépett a rendszerbe, majd a köztudatban a televízióban fellépő pár másodperces képzavarral lett elterjedt. Összegezve, rövid életű hiba az elektronikus rendszerben/eszközben, ami egy szürreális jelenséget képezett.Kialakulása mai napig ismeretlen, így következtethetünk arra, hogy egyetlen biztosíték se tud megvédeni ez ellen.
1979-ben viszont már nem csak egy kellemetlen jelenségként szerepelt, a Bally Astrocade játékban direkt állították elő. Az idő előrehaladtával a művészetben is elkezdték alkalmazni és a mai napig nagy népszerűségnek örvend, főleg a digitális művészetben, ahol már a technika nem tud határt szabni, és ténylegesen csak az alkotó képzelőerején múlik, hogy milyen lesz a végeredmény.

Polygon_2017

Ez az eljárás nem csak külföldön vált érdekessé, itthon, Magyarországon is számos művész kísérletezett ezzel a technikával.

Misetics Mátyás sorozatában a már jól ismert urbánus éjszakai jeleneteinek világa kerül továbbgondolásra, melyet a Google Maps automatizált algoritmusai által torzult tájak és városképek inspiráltak.